Termográfiai tudásbázis / Valós termográfiai mérés elrendezése

A hőkamera érzékeli és összegyűjti a tárgyból és a környezetből származó sugárzást, valamint a tárgy felületéről visszaverődő sugárzást is.

A kétféle sugárzást némileg csillapítja a mérés útvonalában lévő légköri atmoszféra. Mind ehhez harmadikként hozzájön még magának a légköri atmoszférának a sugárzása is. Az eddiekben bemutatott és az alábbi ábrán illusztrált mérési helyzet valósághűen tükrözi a tényleges helyzetet. A figyelmen kívül hagyott tényezők közül megemlíthető például a napsugárzásból származó légköri fényszóródás, vagy a látómezőn kívül eső forrásokból származó intenzív sugárzás. Az ilyen zavaró hatások mennyisége nehezen határozható meg, azonban ezek szerencsére többnyire elég kicsik, ezért figyelmen kívül hagyhatók. Amennyiben mégsem lennének elhanyagolhatók, akkor a mérési konfigurációból adódóan valószínűleg nyilvánvaló a zavaró hatás, legalábbis a képzett szem számára. Ilyenkor a kamera kezelője köteles megváltoztatni a mérési helyzetet úgy, hogy a zavar elkerülhető legyen, például a nézetirány megváltoztatásával, az intenzív sugárforrások árnyékolásával, stb. A fent leírtak alapján a következő ábrából levezethető a képlet, mellyel a kamera kalibrált kimeneti értékéből kiszámítható a tárgy hőmérséklete.

Ábra 1.: Átlagos termográfiai mérési helyzet vázlatos bemutatása.
1: Környezet; 2: Tárgy; 3: Atmoszféra; 4: Kamera

A vizsgáló személynek egy sor paraméterértéket meg kell adnia a számításhoz. Ezek a következők:

  • Tárgy fajlagos kisugárzása ε
  • Relatív páratartalom Hrel
  • Atmoszférikus hőmérséklet Tatm
  • Tárgy távolsága (Dobj)
  • Tárgy környezetének (tényleges) hőmérséklete vagy a visszavert környezeti hőmérséklet Trefl

Ez a feladat néha komoly akadályokat jelenthet a kezelő számára, mivel rendszerint nem könnyű meghatározni a konkrét esetben a pontos fajlagos kisugárzást és az atmoszféra hővezető képességét. A két hőmérséklet általában kevesebb gondot okoz, ha a környezetben nincsenek nagyméretű, intenzív sugárforrások. Ebben az összefüggésben természetesen felmerül a kérdés, hogy mennyire fontos a fenti paraméterek valós értékének az ismerete? Lehet, hogy mégis célszerű már most foglalkozni ezzel a problémával, különböző mérési eseteket megvizsgálva, és a háromféle sugárzás viszonylagos nagyságrendjét összehasonlítva. Ebből már következtetni lehet arra, mikor és mely paraméterek helyes értékének használatára van szükség.

 

Az alacsony tárgyhőmérsékletek mérése nyilvánvalóan kritikusabb, mint a magas hőmérsékleteké, mivel a ‘zavaró’ sugárforrások sokkal erősebbek, mint az első esetben. Ha ezen kívül a tárgy fajlagos kisugárzása is alacsony, még ennél is bonyolultabb a helyzet. Az ITC termográfiai oktatásán elsajátíthatja, mik azok a gyakorlatok amikkel kiküszöbölhetőek a kritikus mérési feltételek, körülmények és helyzetek.

 

Facebook

VektorosGrimasLogo-yellow

Elérhetőségek

Irodai cím:
1214 Budapest, Puli sétány 2-4.

Telefonszám:
+36 1 420-5883

Email:
info@grimas.hu

Nyitvatartás:
Hétköznap: 7:30 - 16:00

Kérjük fogadja el az Adatkezelési tájékoztatót

Copyright 2019 | GRIMAS Ipari Kereskedelmi Kft. ©  Minden jog fenntartva.