A hőkamera érzékeli és összegyűjti a tárgyból és a környezetből származó sugárzást, valamint a tárgy felületéről visszaverődő sugárzást is.
A hőkamera érzékeli és összegyűjti a tárgyból és a környezetből származó sugárzást, valamint a tárgy felületéről visszaverődő sugárzást is.
A kétféle sugárzást némileg csillapítja a mérés útvonalában lévő légköri atmoszféra. Mind ehhez harmadikként hozzájön még magának a légköri atmoszférának a sugárzása is. Az eddiekben bemutatott és az alábbi ábrán illusztrált mérési helyzet valósághűen tükrözi a tényleges helyzetet. A figyelmen kívül hagyott tényezők közül megemlíthető például a napsugárzásból származó légköri fényszóródás, vagy a látómezőn kívül eső forrásokból származó intenzív sugárzás. Az ilyen zavaró hatások mennyisége nehezen határozható meg, azonban ezek szerencsére többnyire elég kicsik, ezért figyelmen kívül hagyhatók. Amennyiben mégsem lennének elhanyagolhatók, akkor a mérési konfigurációból adódóan valószínűleg nyilvánvaló a zavaró hatás, legalábbis a képzett szem számára. Ilyenkor a kamera kezelője köteles megváltoztatni a mérési helyzetet úgy, hogy a zavar elkerülhető legyen, például a nézetirány megváltoztatásával, az intenzív sugárforrások árnyékolásával, stb. A fent leírtak alapján a következő ábrából levezethető a képlet, mellyel a kamera kalibrált kimeneti értékéből kiszámítható a tárgy hőmérséklete. Ábra 1.: Átlagos termográfiai mérési helyzet vázlatos bemutatása. A vizsgáló személynek egy sor paraméterértéket meg kell adnia a számításhoz. Ezek a következők:
Ez a feladat néha komoly akadályokat jelenthet a kezelő számára, mivel rendszerint nem könnyű meghatározni a konkrét esetben a pontos fajlagos kisugárzást és az atmoszféra hővezető képességét. A két hőmérséklet általában kevesebb gondot okoz, ha a környezetben nincsenek nagyméretű, intenzív sugárforrások. Ebben az összefüggésben természetesen felmerül a kérdés, hogy mennyire fontos a fenti paraméterek valós értékének az ismerete? Lehet, hogy mégis célszerű már most foglalkozni ezzel a problémával, különböző mérési eseteket megvizsgálva, és a háromféle sugárzás viszonylagos nagyságrendjét összehasonlítva. Ebből már következtetni lehet arra, mikor és mely paraméterek helyes értékének használatára van szükség.
Az alacsony tárgyhőmérsékletek mérése nyilvánvalóan kritikusabb, mint a magas hőmérsékleteké, mivel a ‘zavaró’ sugárforrások sokkal erősebbek, mint az első esetben. Ha ezen kívül a tárgy fajlagos kisugárzása is alacsony, még ennél is bonyolultabb a helyzet. Az ITC termográfiai oktatásán elsajátíthatja, mik azok a gyakorlatok amikkel kiküszöbölhetőek a kritikus mérési feltételek, körülmények és helyzetek. |
Irodai cím:
1214 Budapest, Puli sétány 2-4.
Telefonszám:
+36 1 420-5883
Email:
info@grimas.hu
Nyitvatartás:
Hétköznap: 7:30 - 16:00
Copyright 2023 | GRIMAS Ipari Kereskedelmi Kft. © Minden jog fenntartva.