Ütőgépek és kiegészítők

Ha egy anyag érzékeny a hibák, repedések és bemélyedések jelenlétére, ütés hatására hirtelen tönkremehet, eltörhet. A legáltalánosabb ütővizsgálatok (Charpy és Izod) során egy lengő ingával ütik meg a bemetszett, rögzített hasábokat. A kalapácsütés előtti és utáni magasságot használják a töréshez szükséges energia, és ebből következően a hasáb ütésállóságának kiszámítására. Így az ingás ütőgépek segítségével meghatározható egy anyag ütőmunkája [Joule], valamint az ütővizsgálat eredményéből lehet következtetni az anyag szívósságára is.

Charpy vizsgálat esetén a vizsgálandó minta vízszintesen helyezkedik el két függőleges tartórúd között. Izod vizsgálat során pedig a minta függőlegesen áll, mint egy oszlop. A vizsgált minta alakja, mérete, az alátámasztás módja, a bemetszés alakja és geometriája, az ütési sebesség mind-mind változhat a speciális vizsgálati körülményektől függően.

Egyes anyagok ütésállósága megváltozik különböző hőmérsékleteken, például hidegben rideggé válnak. Mélyre hűtött próbatesteken vizsgálható a hideg környezetben várható ridegtörési hajlam. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az anyag szilárdságának és rugalmasságának csökkenése gyakran viszonylag hirtelen bekövetkezhet egy bizonyos hőmérsékleten, melyet az anyag átmeneti hőmérsékletének is nevezünk. A tervezők mindig úgy határozzák meg a használandó anyagot, hogy annak az átmeneti hőmérséklete jóval azon a meleg-hideg tartományon túl legyen, amelynek a szerkezetek vagy gépek ki vannak téve. Így még egy trópusokban lévő épülethez is –mely kétségtelenül soha nem lesz kitéve fagyos időjárásnak– olyan anyagot használnak, melynek átmeneti hőmérséklete kicsivel a fagypont alatt van.